Együtt külön utakon
2010.08.15. 11:24
Lehet, hogy véletlen, de lehet, hogy nem, hogy ez a könyv épp most került a kezembe. Éppen azokat a kérdéseket boncolgatva, amik a fejemben is tépődnek. Ezért Csabi szerepébe egész könnyű volt magam beleképzelni. Egyrészt, mert létem a természetjárás, sajnos én még a tengert se láttam, de ami késik, nem múlik. Másrészt vívódásom az érzelmeimmel, igaz ezen a téren talán pont fordított a helyzet, éppen én vagyok szentimentálisabb, mint a másik. Talán mindkét fél vagyok egy kicsit ebben a könyvben.
Két fiatal, akik az élet sok területén helytálltak, elhatározzák, most a saját képességeik határát, és spirituális lényük felszínrelépését tűzik ki célul. Az egyikük Brigi, aki mindenképp önállóbb akar lenni eddigi énjénél, elhatározza, hogy végigcsinálja a Camino de Santiago-t. A férje Csabi pedig eközben több országot is átszelve eljut az óceánhoz, majd mindketten Barcelonába mennek, és onnan indulnak haza.
A Brigi által koptatott út tele van a spiritualitás több ezer éves illatával, míg Csabi egy teljesen szűz úttörést tesz a nagyvilágban. Egy kevésbé spirituális embernek azt javaslom inkább Brigi írásával kezdje így ráhangolódik a kicsit számára vontatottabbnak több egyházi vonatkozást leíró írásra. Majd ezután mintegy teljesen más történet a könnyed és felszabdult történetet olvassa el több körülmény leírással Csabitól.
Hogy miért mondtam, hogy véletlen vagy lehet, hogy nem is az. Talán azért, mert egyrészt régóta gondolkodok egy korszakalkotó ösvény kitaposásán, és persze szeretem a természeti leírásokat, a útinaplókat. Másrészt sok sok fordulóponthoz ért az életem, közel fél év múlva ki kell képnem a nagy való világba és megállni a helyem, nincs többé suli gondoskodó keze. Édesanyám igen súlyos műtéten esett át, és eddig nem nagyon beszélgettünk egymással, most ezt a gátat is át kellett törni. És harmadrészt érzelmi síkon is változnom kell, a vívódó kis kamasz és a meglett úriember között.
Az uóbbi napok természetesen sok tekintetben jellemformáló értékűek voltak. Sokkal türelmesebb lettem és anyámmal is több mindenről beszélhettem. Olyan dolgokban, amikre eddig 100%, hogy egy vita lett volna, most csak annyit mondott csináld, és hogy azt tedd, ami neked a legjobbnak tűnik.
A könyv azért is volt hasznos, mert egy számomra fontos személy mesélt nekem az élményeiről ezen út kapcsán, de úgy érezte nem érzem át azt, amit sugallni akar. Persze természetesen mivel turisztikával foglalkozom, ezt is egy teljesítményként, egy káprázatos hely látványbombájaként éltem meg képei és elbeszélései által. Ennél neki ez sokkal többet jelentett. És jelent ma is, hiszen épp most is ezt a zarándokutat járja, igaz már a vége felé halad. Remélem most ezután a könyv után jobban megértem majd, amit ő átél ezalatt.
Csabi alakja megmutatja az egyszerű mók
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
RMO 2010.08.15. 20:48:11
